10 éve kezdtem hobbi szinten országúti kerékpározni, versenyezni.
A fejlődés motivált és a kerékpározás szeretete, mely által mindig megtaláltam önmagam, szellemi-fizikai egyensúlyom.
Éltem az osztrák hegyekben, rengeteget tekertem ausztriában és olaszországban. Kedvenc emelkedőm a Stelvio (2758m) és a Großglockner (2500m) lett, kedvenc útvonalam pedig az Ötztaler Radmarathon, a maga 238 km-ével, melyhez 5500m szintkülönbség, 4 alpesi hágó társul. Kühtai (2020m), Brenner (1370m), Jaufenpass (2100m) és a Timmelsjoch (2509m).
Hazatérve szerettem volna a hobbim a hivatásommá formálni. Gondolatokat tettek követték, elvégeztem a Testnevelési Egyetemen a Kerékpár sportedzőit és Fülöp Tibortól tanulhattam a Teljesítménydiagnosztikát.
Az első években egyedül edzettem magamtól, útmutatás nélkül.
Majd megtapasztaltam, hogy mekkora különbség van a „magamtól edzegetek” és „edzővel készülök” között.
Évekig dolgoztam együtt, mint sportoló Szöllőssy István edzővel, wattspecialistával, akit Fülöp Tibor mellett a legfelkészültebb hazai állóképességi (kerékpáros, futó) sportedzőnek és szakembernek tartok.
Az eredmények nem is maradtak el. Edzővel való felkészülés legnagyobb előnye, hogy nincs kétely sokat mentem vagy keveset, a sportoló mindig az optimális terhelést kapja, megvan a megfelelő terhelés pihenés aránya, időmenedzsment kipipálva, a hét előre tervezhető, nem futunk üres köröket és nem kell a saját hibánkból tanulni. Az edző ott áll a háttérben és irányítja a felkészülésünket. A munkát nem lehet megspórolni, viszont hamarabb érhetjük el céljainkat.